2012. október 31., szerda

Apróságok

Számomra is érdekes, hogy az új élethelyzet mikor-milyen reakciót, ihletet vált ki belőlem. Nem tűnt el a lelkesedés a sztorikkal kapcsolatban, inkább mással voltunk elfoglalva, így kevésbé vettem észre az apróságokat. Azon kis részleteket, amelyek érdekessé teszik a beilleszkedés időszakát. Az ördög a részletekben rejlik, szokták mondani bölcsen...Mik tehát azok az apró dolgok, amelyek feltűnnek és jelenleg még különbségnek hatnak a megszokott, korábbi életünkhöz képest? Miben más Zürich, mint például Budapest?
Először is a távolságok, amelyek kellemes meglepetést okoztak: minden sokkal közelebb van, gyorsan és egyszerűen megközelíthető. Akár gyalog is elérhető fél óra alatt a tópart, de tömegközlekedve tényleg érvényesül a svájci óramű: minden megállóban látod, hogy mi-mikor jön, és az akkor fog jönni...Ha nem, akkor több helyi már kiáll a sínre és mutogat a villamosvezetőnek, hogy „brada, mi a tök van, nem érünk rá, nem ezért fizetünk!”. És igazuk van: azért mész villamossal, hogy mindig időben érj oda: ez 90+ százalékban így is lesz...Ha nem, arról nem a hálózat tehet, inkább egyéb forgalmi dugó, baleset, akadály. A tömegközlekedés tehát tényleg világklasszis: minden megy minden irányba, gyorsan és hatékonyan. Másik dolog, hogy mindez kulturált, tiszta! Bármire szállsz fel, az olyan, mintha új lenne, de maximum pár éves. Van szemetes a villamoson: naná, nem nagy dolog, de akkor is...Apróságok, de úgy érzed, hogy kaptál valamit a jegyért, bérletért. Kiszámítható, a legpozitívabb értelemben.
A blog egyben napló is számomra, tehát érdekes lesz visszaolvasni később: a kiszámíthatóság jelenleg még abszolút erény, pozitívum az itteni életben. Öt év múlva el bírom képzelni, hogy az agyamra mászik majd, hogy minden rendezett, szabályozott, ezáltal semmi spontaneitás nincs benne. De talán ezért működik...Zárójeles közlöny vége.
Apróság, de mikor megláttam, a szemem is könnybe lábadt: a helyi Coop boltban (annak is legnagyobb közeli üzletében, ez igaz) van Kalocsai paprika és szegedi paprikakrém...Mi a túróért lenne, ha nem miattunk, magyarok miatt? Mi érdeke a svájcinak, hogy ilyet tartson a boltban? Semmi más, mint hogy van egy magyar kolónia, aki meg fogja venni. A helyiek, ha nagy ritkán újdonságra vágynak, nem ezt szemelik ki elsőre. Szegény Frau Helvetia nem a balkán sorra fog rohanni, ha a 40 éves házassági évfordulón ura valami nem megszokottra vágyik...Tutira veszem, hogy ez nem helyi érdek, hanem figyelmes (és üzletileg persze átgondolt) gesztus felénk, magyarok felé. Apróság, de élhetőbbé teszi a helyet.
Másik apróság, ami szerintem csak Pesthez képest fura: a szomszédok becsöngettek és bemutatkoztak, hogy ha bármi kell, tudjuk, hogy őket így hívják, itt laknak, szeretettel üdvözölnek és lelépnek. Nem jönnének be, ha behívod őket, csak barátságosan üdvözölnek. Viszont szerveznek egy „mindenki beköltözött” partit és összehozzák a közösséget. Vidéken ez tök természetes odahaza is, de mi már meglepődtünk rajta...Anyámék idejében ez olyan evidens volt, mint a műszak előtti feles reggel...:) De más idők járnak, itt viszont adnak erre is. Nagyon kellemes meglepetés.
Ha már meglepetés: az időjárás egyelőre abszolút hasonló, mint otthon. Kivéve persze a nyári 40 fokot, amiből eljöttünk, mert itt 32 fok felett szerintem bevetik a nemzetőrséget, katasztrófaelhárítás címén...:) De ha otthon esik, itt egy-két nappal előtte esik, ha havazik, szintén, de a nap is süt, hála a Magasságosnak! Nem Anglia, sokkal barátságosabb idő volt eddig, hangsúlyozva, hogy nem ez az általános: a fű sem azért ilyen zöld, mert itt a Milka tehenek speciális étrenden lennének...:) Esik, mint a kubikus-segéd a Durbincs sógor boros kanna legvégén...:) De eddig ez sem égbekiáltóan más: inkább hasonlóan kellemes, mint a kivételesen jó helyen lévő őshazában.
Nincs tehát olyan, amire eddig azt mondanám: botrány, bekaphatják, mekkora baromság! A nyugalom viszont szinte kézzelfogható! Nem is a nyugalom a jó szó, hanem a harmónia...Mindig kérdezik tőlünk, milyen itt élni: harmonikus! Ez mindent elárul...Nem unalmas egyáltalán, persze nem a pesti pörgés (ZP rulez), de itt is költhetnénk millió helyen, ha akarnánk...Lenne mire, lenne értelme...De most még élvezzük a nyugit, ezáltal pedig várjuk az alkalmat, amikor Pesten lehetünk egy-egy hétre. Az is gyönyörű, meg ez is. Az egészséges arányt kell megtalálni, ami egyelőre 67/33%, Zürich javára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése